2013. január 30., szerda

Visszanézelődés (mindenféle)

Szóval tudom, hogy nagyon rég nem írtam. Nem szeretném a mentegetőzést túlzásba vinni, szóval csak annyit szólnék saját magamért, hogy az előző bejegyzés első bekezdését úgy ahogy van, nyugodtan idemásolhatnám. De most inkább lássuk a lényeget...

Mindketten mindenből levizsgáztunk, ráadásul szuper eredménnyel, nagyon büszke vagyok magunkra. Titi úgy belejött a tanulásba, hogy képes volt következő félévre 40 kreditet felvenni. Bár nincs kétségem afelől, hogy menni fog neki, azért biztos nem lesz könnyű. Nekem már most sem könnyű, mert bő hónapnyi pihenésre számítottam, ebből alig lett bő két hét, mert már a 0. héten kezdünk, ami nem megszokott nekünk, általában a 4-5. héten szoktunk először menni. Szóval még ki sem pihentem a vizsgaidőszakot, már nyakamon a következő szorgalmi időszak, már kedden megyek is. Ráadásul fejem felett lóg két hét szakmai gyakorlat, amit valahogy még ezen időszak alatt el kell valahogy intézni. Ja, és ráadásnak a gyerekek farsangja az első szorgalmi hetem péntekén lesz, ami azt jelenti, hogy még egy bő hétvégém van a jelmezek legyártására. Sajna mindkettőjüknek konkrét elképzelése van, de erről majd legközelebb. És most akkor jöjjön novembertől mostanáig egy csomó kép, amiket eddig részben azért nem tettem fel, mert nem túl jók, de jelenleg úgy érzem, hogy nekem nagyon nem megy ez a fotózás dolog, szóval ezek vannak és kész, jobb nem lesz sajnos.

Legózós:

Nagyon szeretnek ezekkel játszani, most már mondhatom, hogy nagyon sok legónk (dupló) van, mindhárom gyerkőcöt elég hosszú ideig képes lekötni, Bulcsú pedig már nagyon kreatív dolgokat tud építeni belőle. Ha véletlenül játszanak 15-20 percet nagyobb vita és verekedés nélkül, annak nagyon tudok örülni. Na ez egy ilyen pillanat volt. A másik ilyen játék, amivel önállóan egész jókat tudnak játszani, az a favonatos készlet. Ja és majdnem kihagytam a megszámlálhatatlan mennyiségű babát és plüssállatot.

Bulcsú szülinapja:



Még novemberben volt, de nem írtam róla azt hiszem, de ha írtam is egy mondatnyit, képet biztos nem tettem fel. A földgömbperselyét még korán reggel megkapta, elég nagy sikere volt, azóta is lelkesen gyűjtögeti az aprókat, és nem annyira aprókat is. Nem hagyhatok semmit szanaszét a lakásban, mert tuti megtalálja, és Titi azt mondta neki, ha pénzt talál, az az övé. És néha talál is, sajna az én pénztárcámból eléggé potyognak az aprók :). Sütni sajnos nagyon nem volt időm, de ennek is örültek mindannyian.

Boróka:



Feszít az új csizmájában (azóta már nem annyira új), és az új fülbevalóját mutogatja, amit a Mamáéktól kapott. Azóta már vissza lett cserélve a régire, mert még nagyon nagy volt neki sajnos. (A füli jól mutatja fényképésztehetségemet, mivel semmi nem látszik belőle, csak ezért írom, hogy igazából nagyon szép, jobb híján higgyétek el).
Egy kis délutáni "szieszta" (az idézőjel azért, mert nálunk ezek az időszakok is elég mozgalmasan képesek eltelni).

Boti és a porszívó:


Jó haverok, pláne, ha takarításról vagy játékról van szó. Képes majd fél óráig tologatni a porszívót, múltkor már majdnem elfogadhatóan kiporszívózta a saját szobájukat. Sajnos mostanában sokat folyt a nózija, az ezt megoldandó funkcióval még csak barátkozunk.

Bulcsú eddigi legjobb rajza:
Tudom, hogy nagyon sok ötéves ennél sokkal jobban rajzol, de Bulcsúnál az is nagy szó, hogy egyáltalán leült rajzolni, és túljutott a pont-pont-vesszőcskén. Ráadásul én se tudok sokkal jobbat. Nekem ez már nagyon tetszik.

(folyt. köv.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése